Kőbe dermedve illeszkedik a szikra |
Harmóniakert |
Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva |
Üzenet
Hazugság minden, amit eddig írtam, kéjelgő szószátyárkodás. Amit igaznak hittem, holtan hever, amit szépnek láttam, az fénytörés. Nekem az Isten rezdülés volt, ma szánalom, mert elhagyom, ami eddig voltam, sírba dobom a jobbik Énem a jövendő életért. Az örömben, a pusztulásban, ha lelkem végveszélybe jut, ne könnyezzen senki meg. Sorsomat hallva biccentsenek: – Törtetett, és lám, vége lett. Én legyintek a végtelen időből, mert képtelen volt szenvedélyes életem.
|
Írd meg véleményed a versről, és küldd el a szerzőnek: |
Hozzászólás |
Szentkuthy Miklós 1986 mesteremnek mestere
Foto: Vahl Ottó
|
Kezdőlap |
Opus |
Szótagtár és Szótár |
Szolgáltatás |