Kőbe dermedve illeszkedik a szikra

Harmóniakert

Szövegdoboz: Sárkány

Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva

Kezdőlap

Opus

Szótagtár és Szótár

Szolgáltatás

 

A művészet gyógyító alkalmazása

Mező Tibor előadása

 

Elhangzott Kistarcsán (Deáktanya)

2003. november 20-án

 

 

         A közvélemény a látható jeleit keresi az olyan lelki és szellemi természetű jelenségeknek is, mint a művészet gyógyító alkalmazása. Ezért előre hozok két példát, hogy miként vehetjük észre a lelki és a szellemi változásokat az egyén magatartásában. Egy létünket érő veszteség (válás, gyász stb.) fiziológiai megnyilvánulása a sírás, megrendültség, a lelki fájdalom. A szellemi jelenség ettől eltér, ugyanis az idegrendszerünk az idegességgel reagál egy feszültségre (véleménykülönbség, identitászavar, érvényesülés, és valamennyi egyéb stressz faktor). Ki ne látott volna búskomorságba esett, vagy ideges embert. Jelentős zavar csupán akkor keletkezik, hogyha tartósan fennáll a meghatódottság, az idegesség, amely már az életminőség rovására megy, és az egyén számára is elviselhetetlen. A pszichiáter ebben az esetben felállítja a diagnózist, és javaslatot tesz a szükséges terápiára. (A mentális zavarok részletezése orvosi feladat, amelytől eltekintek.)

        

Szeretnék azonban néhány fogalmat előrebocsátani:

1.  egészség: a WHO szerint a testi, lelki és szociális jól-lét állapota.

2.  komplex személyiség: a személyiség biológiai, lelki és szociális összetevőinek együttese. Ezen összetevőkhöz a gyógyítás önálló módszerei társulnak: farmakoterápia, pszichoterápia és szocioterápia.

3.  szocioterápia: valamely tradicionális társadalmi tevékenységforma (pl. munka, művészet, sport, játék stb.) gyógyító alkalmazása.

4.  terápiás közösség: a társadalom sajátos alapsejtje, amelynek a tevékenysége arra irányul, hogy az egészségügyi vagy a szociális célok érdekében kiaknázza a társas kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. A tartós együttélés miatt strukturálják a közös idejüket, tagjai egymással megosztják a feladataikat, és csoporttevékenységet választanak. Ez a csoporttevékenység irányulhat a környezetük művelésére, a (gyógy)foglalkoztatásra és a rehabilitációra.

        

         Említettem a fenti példák közt, hogy a művészet tradicionális társadalmi tevékenységforma. A fő funkciója azonban a művelődés szolgálata, a kulturális szükségleteink kielégítése. Megkülönböztetjük ezen túlmenően a művészeti ágakat: zene, irodalom, képzőművészet, építészet, film, tánc, színház stb. A művészeti ágak legtöbbjét speciális módszerekkel alkalmassá tesszük gyógyító funkciókra is.

 

Melyek ezek a speciális módszerek:

1.  A terápiás közösségen belül csoportok megszervezése.

2.  Csoporttevékenység választása. Általában irányulhat gyógymunka, kreatív tevékenység, játék, sport stb. végzésére, ezek közé illeszkedik a művészeti tevékenység.

3.  A csoporttevékenység módszertani modellje. Szűk értelemben ez rejti a tényleges gyógyítást. A magyarországi gyakorlat színessége, változatossága megelőzi az elméleti igényességet, ami főként annak tudható be, hogy a szocioterápia tudományos fórumai szűkösek.

        

A teljesség igénye nélkül bemutatok néhány módszertani modellt.

1.  Zeneterápia: ismerjük receptív és aktív formáját. A receptív zeneterápia a zenemű maghallgatására irányul, amelyet élményfeltáró beszélgetés követ. Az aktív zeneterápia instrukciók segítségével a hangszer megszólaltatására irányul, amelyet a tapasztalatok megbeszélése követ.

2.  Irodalomterápia: az irodalmi művek olvasása és megbeszélése egy receptív, az íráskészség művelése (pl. naplóírás) aktív formát ölt benne.

3.  Művészetterápia: az aktív változata a gyakori, ahol rajzolás, festés, szoborkészítés zajlik. Pozitív kísérleti tapasztalataim vannak a képek elemzésével (festmények, fotók), amely a művészetterápia receptív ágát jelenti.

4.  Táncterápia: taglejtés zenére. Non-verbális kommunikációt kínál a testbeszéd, a mozgás révén. Az éneklés, zene és tánc komplex tevékenységformára képesíti.

5.  Színházterápia: főként a bábjáték és a színjáték előadása szerepek betanulása segítségével. A terápiás közösségben az ünnepi műsorokhoz gyakran alkalmazzák.

6.  Filmterápia: filmvetítés, és a látvány megbeszélése.

7.  Komplex művészetterápiák:
         a)
zenére festés: a zenemű meghallgatását követő festés. A          zenehallgatás élményét transzponálják képpé.
         b)
zenés irodalomterápia: a zenemű meghallgatását követő          olvasás, amelyhez beszélgetés kapcsolódik.

 

 

Az előadás végén a művészet gyógyító alkalmazásának hatásmechanizmusáról szeretnék még szólni. A receptív művészetterápiák hatása azon alapul, hogy a szemléltetett műalkotások reakciót váltanak ki a csoporttagokból, gondolatokat és érzelmeket, valamint tapasztalatokra emlékeztetnek. E reakciók megbeszélésekor mód nyílik a csoportvezető és a csoporttagok számára a korrekció megtételére, ami a gyógyító beavatkozás tényleges eszköze. Az aktív művészetterápiák hatásmechanizmusa ezzel szemben azon alapul, hogy az alkotómunkában rejlő produktív tartalmak átélhetővé válnak, és alkotás formájában valóságra hozhatók.

A harmónia megérzése, az örömélmény kiváltása, az attitűdváltás és szemléletformálás általános céljai a művészetterápiának.

 

 

Vissza

Egyedi keresés