Kőbe dermedve illeszkedik a szikra

Harmóniakert

Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva

Kezdőlap | Opus | Szótagtár és Szótár | Szolgáltatás

Kezdőlap

Opus

Szótagtár és Szótár

Szolgáltatás

A 16. sorban a vers szótagszáma csak akkor fog egyezni, hogyha a ,,kin” szóban betűkihagyásra gyanakszunk, és ezt ,,ki[be]n”-nek hangoztatjuk. Végeredményben tehát a ,,lenni sem lélek” kifejezés helyett a kiben sem lélek kifejezést javaslom olvasni.

 

II.

 

Úgy tűnik számomra, hogy a 19. sorban a ,,-t” tárgyrag maradt el az ,,az” utalószóról, amelyre nyelvtani jelentésvizsgálattal következtetek. Az utolsó strófa összetett mondatának igei állítmányai: adja, örvendjen, szeretett (ebben a szóban a kódexmásoló kézírása alapján a múlt idő jele: -tth!), valamint a feledjen. Ezek alanya a ,,szép leány”, akit a természet jelenségeinek társaságában, a megérkezéskor szokásos üdvözlő formulával szólít meg a költő: ,,Isten hozzátok.”  A megszólításra válaszul a ,,szép leány” bút ad, hogyha elutasító a magatartása (,,s adja rajtatok
az[t]”, ti. a bút: ,,…mert jutottam bura” – 16. sor), hogyha pedig elfogadó a válasza, akkor örvend. A bú és az öröm, a szerelem és a feledés, valamint a múlt és a mostan egymással ellentétes pólusok, a költő kétségeinek lírai kifejeződései egy megszorult élethelyzetben.

Nem jellemző a magyar költészetben, hogy a költemények páros soraiban található az akrosztichon. Balassi Bálintnak a Tizenharmadik sorszámú versében, a címszerű tárgyleírásban mégis azt tapasztaljuk, hogy egy akrosztichonra történik utalás: ,,kith egj szep lean[y.] nevevel szerzet,” ezért éreztem késztetést az akrosztichon mint rejtjel megfejtésére ebben a költeményben.

 

III.

 

Szövegjavítási javaslataimat összefoglalva:

 

leni (16. sor): ki[be]n

vagj (12. sor): [a]vagj

az (12. sor): A névelőt törölni.

az (19. sor): az[t]

 

A mondatszerkezeti javaslataim:

 

leni sem lelek (16. sor): ki[be]n sem l[é]lek

vagj mint az zöld àgh (12. sor): [a]vagj mint zöld àgh

s-adgja rajtatok az (19. sor): s-adgja rajtatok az[t] (ti. a bút)

 

 

JEGYZETEK

 

1. Ld. Balassi Bálint Összes Verse, Hálózati Kritikai Kiadás,
Szerkesztette: Horváth Iván és Tóth Tünde, 1998.
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/inevjegy.htm

2. Balassa-kódex, 1656 után. OSZK Quart. Hung. 3247. Stoll 76. sz. 92 lev. 21

3. A Balassa-kódex alapján a vers digitális kéziratát közli a Hálózati Kritikai Kiadás:

Tizen harmadik: kith egj szep leany nevevel szerzet: a Notaja az reghy sjralmas.

 

Egyéb szakirodalom a Balassi akrosztichonokhoz:

Pap Balázs: Az akrosztichonok és az első harminchárom In Tiszatáj 2004/10 44-52.

 

Mező Tibor

Vissza

Az ,,n”-betűs szavakban, ép szóvégi helyzetben töretlen a betűazonosság:

A ,,leni” helyett javasolt olvasat a ,,kin” lesz, megfigyelhetjük ugyanis, hogy szóbeli helyzetben  a pontos ,,i”-betűnek két variánsát alkalmazza a másoló, az egyiket alul, a másikat felül köti a következő betűhöz:

         Ugyanez a vizsgálat a szókezdő ,,l”-betűs szavakban a ,,leni” szóra nem eredményez találatot:

 

Kiben sem lélek...

 

Egy ismeretlen Balassi-akrosztichon Siska Antsa nevére

 

 

Az irodalomtörténeti adatok szerint a Siralmas nékem idegen földen már megnyomorodnom… kezdetű Balassi Bálint költeménynek nincs akrosztichonja és a címzettje is csupán: ,,Egy szép leány.”¹

A Balassi-kódex² másolója minden bizonnyal nem vette észre, hogy a tíz versszakos terjedelmű költemény páros sorainak kezdőbetűi a SISKA [A]NTSA női nevet rejtik, ugyanis a 12. sorban a mondatszerkezetet nem rögzítette pontosan: ’avagy mint zöld ág’ helyett ’vagy mint az zöld ág’-ot írt, és a címsorban sem szerepel a tulajdonnév.³ A másoló a kézzel írt szövegben több helyen kihagyja a betűt, ezért a tévesztés lehetőségét erre a helyre is célszerű kiterjeszteni.

 

A betűkihagyás feltételezésem szerint az alábbi helyeken fordul elő, ahol szintaktikai értelmezési nehézségeket is okoz:

 

I.

 

Mindenekelőtt úgy vélem, hogy a 16. sorban újszerűen szükséges olvasni a ,,lenni sem lélek” kifejezést, mert a kifejezés a másoló kézírása alapján ,,k”-betűvel kezdődik, nem pedig ,,l”-betűvel. A betűstatisztikai vizsgálatból kitűnik a ,,k”-betűs betűazonosság a szókezdő szavakban: