Kőbe dermedve illeszkedik a szikra

Harmóniakert

Szövegdoboz: Sárkány

Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva

Kezdőlap

Opus

Szótagtár és Szótár

Szolgáltatás

 

Balassi ereklye

a rekonstruktív költészetben

 

 

Nagy László évekig dajkálta magában azt a Balassi-versét, amelynek Az erdéli asszony keze címet adta Balassi Bálint hasonló című epigrammája nyomán, alcímének ugyanakkor ezt: Balassi helyett is tajtékozva. Nagy László elbeszéli, hogy ő maga Erdélyben kapott ihletet egy gyönyörű asszonytól, akinek kezét személyesen is kimondottan szépnek találta. A két pillér tehát Nagy Lászlónál az erdélyi élmény és a Balassi reminiszcencia egy kézről szóló Balassi-idézet okán:

 

Tán ha imázok Balassiként,

illessen mint szép ereklyével –

 

(In Nagy László: Seb a cédruson. Összegyűjtött versek. Digitális              Irodalmi Akadémia.

© Petőfi Irodalmi Múzeum • Budapest • 2011

             http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1075&secId=107981)

 

Nagy Lászlónál egy olyan alkotásmóddal van dolgunk, amikor az alkotófolyamat egy új műalkotás létrehozására irányult az eredeti műalkotás mintaképe alapján. A költői alkotásmód ugyanakkor irányulhat az irodalmi műalkotás rekonstruálására, amikor a művészi látás intenzitása szolgálatot tehet a nyelv- és irodalomtudomány számára.

Ezért most kezdeményezem, hogy Balassi Bálintnak Az erdéli asszony kezéről c. epigrammája, amely a [Cím nélküli gyűjtemény] első darabja a költő saját keze írásában, és egy Batthyányi Ferencnek szánt Balassi-levél mellékleteként sehol máshol eddig fel nem lelhető, hogy ez a kézirat visszakapja az eredeti szerzői formát. Szeretnék tehát a magyar irodalmi nyelv fejlesztéséhez a rekonstruktív költészet erejével hozzájárulni.


A Balassi-kézirat hasonmása [In Balassi Bálint összes verse, Hálózati kritikai kiadás]:

                 http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/vuv/vuv.htm.

 

A mindössze 32 szóból álló Balassi-epigramma első sora megérthető különösebb nyelvérzék nélkül, miszerint tudomásunkra jut, hogy a szerelem a szerető asszony felől áradhatna [a férfira]. Azonban a második sorban egy kifejezett képtelenségre bukkanunk, miként iskolás szerelmespárokra sem hat a katolikus Szentjobb. Ezért a szövegértésnek alternatívákat kell találnia.

A kapaszkodónk az, hogy nem jelzőnek, hanem múlt idejű állítmánynak értelmezem a 2. sor elején az áldott szót, és ezáltal a költemény szerkezetében fordulat következik be: ’nem valószínű, hogy az asszony szeressen’ (1. sor), ’de mégiscsak áldott a kezével’ (2. sor)! Ehhez a szerkezeti fordulathoz még csak az sem kívánkozik, hogy a verssorban következő és valószerűtlenül halmozott két hasonlatot kibogozzuk. Noha, mégis hozzá kell nyúlnunk a hasonlatokhoz, amit a második hasonlat esetével kezdek: a ,,mint kórt” helyett a kézzel írt szövegben ez olvasható: ,,mivel tart”! Ha ezt belátjuk, akkor a sorvég így fog hangzani: ,,engem mivel tart jegy[ben]”. Mindezek birtokában máris nyilvánvalóvá válik, hogy Balassi Bálintnak az epigrammájában az ’ereklye’ jelentésű szó nem is szerepel, Nagy László fenti versének ellenére sem, hiszen a vélt ereklye szóban az -r betű helyén egy -n betű látható: ’éneklye’ (’éneke’) szép az Asszonynak!


Az eddigiekben feltárt szöveg ez:

Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen,

Csak áldott kezével, mint szép ének[j]ével, engem mivel tart jegy[ben].

 

A 3. sor szerkezeti szempontból a 2. sor alfaja lesz: hiszen mondanivalója mindössze a férfióhaj marad, amivel nyugtázza a szerelem tényállásában bekövetkezett fordulatot, és a jövőben óv egy nem kívánatos eshetőségtől: ,,csak szinte el ne vessen!”. Ahhoz, hogy számunkra a költemény tündököljön a maga valóságában, további apró részletek tisztázása vár még. Feltételezhető, hogy nem ’szolga’, hanem ’szolgál’ jelentésű a 3. sor közepén a tagmondat állítmánya, aminek a hangalakja: ,,szolgájja”. A kérdés így hangzik: mi ne szolgálja [az Asszonyt]?; a válasz: ,,bánat ne szolgájja”. Így kiküszöböljük ezt a magyartalan kötőszót: ,,bátor ne” = ’ha nem is’.

És még mindig ismeretlennek megmarad a „rabja” jelzője a 3. sor első tagmondatában, ez pedig a ,,ferge”! Azt vélem, hogy a ,,ferge” szóban a -g helyén egy -j olvasandó, így a pontos -j-ék betűkincse a fakszimilén ez lesz: -ÿ, -i, -j, -ly. Balassi Bálint költeményeiben a ,,férj” szó egyszer sem fordul elő ennek a helynek a kivételével, de a Szép magyar komédiában igenis egyszer. Nem tartom lehetetlennek a párhuzamot.

 

Mindezek után összegezve a rekonstruált Balassi-epigramma így ékeskedik:

Az erdéli asszony kezéről

 

Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen,

Csak áldott kezével, mint szép ének[j]ével, engem mivel tart jegy[ben].

Legyek férje rabja, bánat ne szolgálja, csak szinte el ne vessen!

 

 

 

Függelék

 

             Szövegforrás [In Balassi Bálint összes verse, uo.]:

http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm

            

             Az erdélyi asszony kezéről

1 Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen,
2 Csak áldott kezével mint szép ereklyével engem mint kórt illessen!
3 Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája, csak engem el ne vessen!

Az erdélÿ Asszonÿ kezeröl

Ha žÿnte erdemem nÿnthÿs arra nekem, hogÿ ö engem ßereſſen,
Chak aldoth kezewel, mÿnth ßep Erekljéwel, engem mÿnth koort ÿlessê
Legÿek ferge rabÿa, bator ne ßolgaÿa, chak ßÿnte el ne wessen, etc.

Szerző: Mező Tibor

Egyedi keresés