Kőbe dermedve illeszkedik a szikra |
Harmóniakert |
Copyright © Mező Tibor, 2007 Minden jog fenntartva |
Kezdőlap |
Opus |
Szótagtár és Szótár |
Szolgáltatás |
Balassi ereklye a rekonstruktív költészetben
Nagy László évekig dajkálta magában azt a Balassi-versét, amelynek Az erdéli asszony keze címet adta Balassi Bálint hasonló című epigrammája nyomán, alcímének ugyanakkor ezt: Balassi helyett is tajtékozva. Nagy László elbeszéli, hogy ő maga Erdélyben kapott ihletet egy gyönyörű asszonytól, akinek kezét személyesen is kimondottan szépnek találta. A két pillér tehát Nagy Lászlónál az erdélyi élmény és a Balassi reminiszcencia egy kézről szóló Balassi-idézet okán:
Tán ha imázok Balassiként, illessen mint szép ereklyével –
(In Nagy László: Seb a cédruson. Összegyűjtött versek. Digitális Irodalmi Akadémia. © Petőfi Irodalmi Múzeum • Budapest • 2011 http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1075&secId=107981)
Nagy Lászlónál egy olyan alkotásmóddal van dolgunk, amikor az alkotófolyamat egy új műalkotás létrehozására irányult az eredeti műalkotás mintaképe alapján. A költői alkotásmód ugyanakkor irányulhat az irodalmi műalkotás rekonstruálására, amikor a művészi látás intenzitása szolgálatot tehet a nyelv- és irodalomtudomány számára. Ezért most kezdeményezem, hogy Balassi Bálintnak Az erdéli asszony kezéről c. epigrammája, amely a [Cím nélküli gyűjtemény] első darabja a költő saját keze írásában, és egy Batthyányi Ferencnek szánt Balassi-levél mellékleteként sehol máshol eddig fel nem lelhető, hogy ez a kézirat visszakapja az eredeti szerzői formát. Szeretnék tehát a magyar irodalmi nyelv fejlesztéséhez a rekonstruktív költészet erejével hozzájárulni.
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/vuv/vuv.htm.
A mindössze 32 szóból álló Balassi-epigramma első sora megérthető különösebb nyelvérzék nélkül, miszerint tudomásunkra jut, hogy a szerelem a szerető asszony felől áradhatna [a férfira]. Azonban a második sorban egy kifejezett képtelenségre bukkanunk, miként iskolás szerelmespárokra sem hat a katolikus Szentjobb. Ezért a szövegértésnek alternatívákat kell találnia. A kapaszkodónk az, hogy nem jelzőnek, hanem múlt idejű állítmánynak értelmezem a 2. sor elején az áldott szót, és ezáltal a költemény szerkezetében fordulat következik be: ’nem valószínű, hogy az asszony szeressen’ (1. sor), ’de mégiscsak áldott a kezével’ (2. sor)! Ehhez a szerkezeti fordulathoz még csak az sem kívánkozik, hogy a verssorban következő és valószerűtlenül halmozott két hasonlatot kibogozzuk. Noha, mégis hozzá kell nyúlnunk a hasonlatokhoz, amit a második hasonlat esetével kezdek: a ,,mint kórt” helyett a kézzel írt szövegben ez olvasható: ,,mivel tart”! Ha ezt belátjuk, akkor a sorvég így fog hangzani: ,,engem mivel tart jegy[ben]”. Mindezek birtokában máris nyilvánvalóvá válik, hogy Balassi Bálintnak az epigrammájában az ’ereklye’ jelentésű szó nem is szerepel, Nagy László fenti versének ellenére sem, hiszen a vélt ereklye szóban az -r betű helyén egy -n betű látható: ’éneklye’ (’éneke’) szép az Asszonynak!
Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen, Csak áldott kezével, mint szép ének[j]ével, engem mivel tart jegy[ben].
A 3. sor szerkezeti szempontból a 2. sor alfaja lesz: hiszen mondanivalója mindössze a férfióhaj marad, amivel nyugtázza a szerelem tényállásában bekövetkezett fordulatot, és a jövőben óv egy nem kívánatos eshetőségtől: ,,csak szinte el ne vessen!”. Ahhoz, hogy számunkra a költemény tündököljön a maga valóságában, további apró részletek tisztázása vár még. Feltételezhető, hogy nem ’szolga’, hanem ’szolgál’ jelentésű a 3. sor közepén a tagmondat állítmánya, aminek a hangalakja: ,,szolgájja”. A kérdés így hangzik: mi ne szolgálja [az Asszonyt]?; a válasz: ,,bánat ne szolgájja”. Így kiküszöböljük ezt a magyartalan kötőszót: ,,bátor ne” = ’ha nem is’. És még mindig ismeretlennek megmarad a „rabja” jelzője a 3. sor első tagmondatában, ez pedig a ,,ferge”! Azt vélem, hogy a ,,ferge” szóban a -g helyén egy -j olvasandó, így a pontos -j-ék betűkincse a fakszimilén ez lesz: -ÿ, -i, -j, -ly. Balassi Bálint költeményeiben a ,,férj” szó egyszer sem fordul elő ennek a helynek a kivételével, de a Szép magyar komédiában igenis egyszer. Nem tartom lehetetlennek a párhuzamot.
Mindezek után összegezve a rekonstruált Balassi-epigramma így ékeskedik: Az erdéli asszony kezéről
Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen, Csak áldott kezével, mint szép ének[j]ével, engem mivel tart jegy[ben]. Legyek férje rabja, bánat ne szolgálja, csak szinte el ne vessen!
Függelék
Szövegforrás [In Balassi Bálint összes verse, uo.]: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm
Az erdélyi asszony kezéről 1 Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen, Az erdélÿ Asszonÿ kezeröl Ha žÿnte erdemem nÿnthÿs arra nekem, hogÿ ö engem ßereſſen, Szerző: Mező Tibor |